Kivételes sorsúnak érezheti magát az a tanár, aki pályája során egy új iskola megteremtésében, szellemi arculatának kialakításában részt vehet. E sorok írója öt kollégájával: Rupp József igazgatóval, Kassasné Varga Ildikó, Mester János, Németh Mihályné, Tóth Józsefné tanárokkal 1987. szeptember 1-jén megnyílt százhalombattai Ipari és Közgazdasági Szakközépiskolában ennek az érzésnek lehetett részese.

A város gyermekes családjainak régi vágya teljesült azzal, hogy a demográfiai hullám tetőfokán sikerült egy középiskola mőködési feltételeit megteremteni. Már 1986-ban határozat született arról, hogy szakközépiskola lesz, amely a helyi munkaerő-igényt és a tanulói érdeklődést figyelembe véve gépészeti és közgazdasági ágazaton indíthat képzést.

Az épület tervezője, Rombauer Gábor, kivitelezője a 26.sz. Állami Építőipari Vállalat 1987 szeptemberében 12 tantermet és tanmőhelyek kialakítására alkalmas épületet adott át.

1987. szeptember 1-jén 56 nappali tagozatos tanuló kezdte meg tanulmányait vegyipari gépész, erőműgépész és számítástechnikai programozó szakon két osztályban. Mivel a városban korábban is folyt középszintő képzés felnőtteknek, ezt a feladatot is az iskolánk vette át.
Az esztétikai szempontból szép belső terő iskolaépület emeleti folyosóján a Nemzeti Galéria segítségével ideiglenes képzőművészeti kiállítások kaptak helyet, segítve ezzel is a diákok esztétikai fejlesztését. Az első tanévben még néhány általános iskolai osztály is ebben az épületben tanult.
A saját iskolépület ugyanakkor alkalmas volt egy követelményeken és egymás kölcsönös tiszteletén alapuló emberközpontú iskola megteremtésére. A hat fős tantesület az iskola indításának évében oktatási-nevelési tapasztalatokkal rendelkező igényes pedagógusokból állt, s ennek pozitív hatása a tanulók iskolához, tanuláshoz, egymáshoz való viszonyában napjainking érezhető. Kezdettől fogva alkalmazni kellett óraadó tanárokat. A tanulói létszám növekedése igényelte a pedagógus álláshelyek emelkedését, s kialakította a technikai dolgozók számarányát. 1989/90-es tanévben a számítástechnikai programozó képzést az "egri kísérlet"-hez csatlakozva képesített könyvelői ismeretekkel bővült. Ugyanezen évben indult képzés iskolánkban idegen nyelvi gép - gyorsíró ágazaton.

Felmerült az iskola névadásának a kérdése is. Már az első évnyitón Széchenyi-idézettel találkoztak diákjaink, később megismerkedhettek Széchenyi István életével, tevékenységével és kétévi munka után 1989. szeptember 21-én sor kerülhetett a névadó ünnepségre, amelyen az iskola a Széchenyi István Szakközépiskola nevet vette fel. Az ünnepség közremőködői Kovács Titusz színmővész, Bárd Anna, az Országos Széchenyi Kör Elnökségének tagja és Balázs Gézáné, aki a Varga Tamás szobrászmővész által készített Széchenyi István mellszobrot leplezte le. A hagyományteremtés jegyében először történik ezen a napon a Széchenyi pályázat eredményhirdetése és a Hitel alapítvány díjának átadása. Kialakultak az iskolai ünnepek, rendezvények hagyományai: gólyabál, Széchenyi - napok, Mikulás, sportversenyek, farsangi bál, "fordított nap", Március 15., A Magyar Köztársaság kikiáltásának napja, 1991-től szalagavató, ballagás. Ezen rendezvények diákok szervezésében és közremőködésével történnek, formálásukban még sok a tennivalónk. Emlékeinkben őrizhetünk olyan Széchenyi-napot is, amelyben a névadó gondolatait Bánffy György színmővész tolmácsolásában hallhattunk (1991).
Miközben az iskola tárgyi feltételei, az általános iskolákkal és helyi üzemekkel való kapcsolattartás formái kialakultak, megszülettek az új középiskola első tanulmányi sikerei megyei és országos versenyeken matematika, kémia, földrajz, történelem, magyar nyelv, gép - gyorsírás tantárgyakból. 1991-ben sor került az első nappali tagozatos érettségi - képesítő vizsgákra, azóta közel 600 nappali tagozatos és 160 levelező tagozatos hallgató szerzett iskolánkban középfokú végzettséget. Az egyes osztályok érettségi átlagai 3,01 - 4,11 közöttiek. 1992 óta 170 hallgató végzett technikusminősítő tanfolyamunkon. Az érettségizettek jelentős része továbbtanul. Iskolánk a szakközépiskolák rangsorában a felsőoktatásban felvettek száma alapján a 13. helyet foglalja el.
A demográfiai hullámvölgy ellenére a tanulói létszám minden évben eléri a 300-310 fős létszámot, vagyis a korábbi évekhez hasonló. Ehhez hozzájárult az is, hogy az 1994/95-ös tanévben gépész-számítástechnikai technikus szakon indult új képzési forma iskolánkban, amely - reményeink szerint - javítja majd a munkába állási esélyeket. Megnőtt az igény az iskolai nyelvoktatás iránt. Ezt segíti az előzetes tanulói ismeretekhez igazodó csoportbontás. Az eredményesség mutatja, hogy egyre többen teszünk középfokú nyelvizsgát angol és német nyelvből.

Az elmúlt években az iskola mőködési feltételei kedvezően alakultak. Korszerő mőhelyek, laborok, hat számítástechnikai szakterem, könyvtár, tornaterem, klub áll a rendelkezésünkre. Új elemek kerültek az iskolai élet hagyományainak körébe: gólyatábor, szülők-nevelők bálja. Változtak az IDB mőködésének feltételei, várható, hogy ez poztitív irányú átalakulást eredményez majd munkájukban is.

iskola áll, amely bizonyára a jöv1994-ben Takács Erzsébet Munkácsy-díjas szobrászművész Széchenyi domborművet adományozott iskolánknak, így 1994. szeptember 21-én ez került az aula központi részére. Az iskola tanárainak szakmai munkáját nemcsak a továbbtanulók nagy száma, hanem az is jelezheti, hogy megyei, területi és országos tanulmányi versenyek színhelyévé vált iskolánk (földrajz, magyar nyelv, gyors - gépírás). Az érettségi eredmények, az érettségi elnökök és társelnökök által a jegyzőkönyvben megfogalmazott értékelések pozitívumai igényes szakmai munkáról tanúskodnak. Az 1998-as tanévtől bevezetett NAT, az új pedagógiai feladatok előtt egy jó tárgyi feltételekkel rendelkezőőben is megfelel majd az elvárásoknak.

Fejes Ferencné